Dr. Csunderlik Péter történész, egyetemi adjunktus előadásában összefoglalta Jászi Oszkár, mint politikus és mint gondolkodó életútját, méltatta jelentőségét. Árnyalta a róla később kialakult képet. Jászi Oszkár a közép-európai népek ellenséges viszonyának oldásáért próbált tevékenykedni, illetve megkísérelte átmenteni a Monarchiában valamelyest megvalósult együttélést a nemzetiségekkel. A világháborús vereség azonban szertefoszlatta illúzióit.

Az előadás rámutatott azokra a párhuzamosságokra is, amelyek a 120 évvel ezelőtti és a mai mai magyar közéletet jellemzik: azon erők küzdelmét, akik  közül az egyik fél egy modern, nyugatbarát, felvilágosult politikát, míg a másik fél a nemzeti önzés, a nemzeti sajátosságok, a hagyományokhoz való ragaszkodás hangsúlyozásának a politikáját tartaná a magyarság érdekében állónak.

Az 55 perces előadás felvétele itt tekinthető meg: https://youtu.be/KnooVKALxRA

Ezzel a címmel tartott dr. Jungbert Béla nyugalmazott nagykövet, közel-keleti szakértő 70 perces, kevésbé ismert információkban gazdag előadást 2026. március 25-én.

Szó volt az Izrael létrejöttéhez vezető sajátos okokról, az elűzött vagy elmenekült lakosság 80 éve tartó rendezetlen és kilátástalan helyzetéről. Az előadó beszélt az izraeli belpolitika nyilvánvaló jobbratolódásáról, a vallásos-cionista pártok tartós kormányzati jelenlétéről. Kiemelte az izraeli állam demokratikus jellegét, a honvédelem mindent átható szempontjait, illetve az ortodox zsidók sajátos helyzetét. Szó esett a palesztinok politikai képviseletének aktuális gondjairól, ellentmondásairól.

Mind a Gázai övezetben, mind Ciszjordániában (az izraeliek ezt a területet Judea és Szamara néven említik) áldatlan állapotok uralkodnak, az utóbbiban folyamatos a telepesek terjeszkedése. Az előadás utolsó részében a Gázával kapcsolatos amerikai elképzelésekről, s azok kiérleletlen voltáról beszélt Jungbert Béla.

Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa mélyebb elemzést adott a romániai bel- és külpolitika mai helyzetéről, kitérve az ország történelmi adottságaira, sajátosságaira. Az elmúlt évtizedekben igen sok román kormány volt, de nem alakult ki egy szerves kapcsolat a politikai elit és a társadalom között. Nincs világos, főleg nincs hosszabb távú vízió Románia nemzetközi szerepének meghatározására.

Az előadó kérdésekre válaszolva beszélt a román diplomácia személyzeti helyzetének sajátosságairól, a Fekete-tenger partvidékének geostratégiai problémáról. Szóba került a Moldova és Románia közötti unió ügye is, az előadó szerint nincs arra utaló jel, hogy az a közeli jövőben a megvalósítás stádiumába jutna.

Az előadás felvétele itt tekinthető meg: https://youtu.be/G3k3S_cCuYQ

2026. január 21-én érdekes, színes, igazi történészi előadást hallottunk Stefano Bottoni történésztől, a Firenzei Egyetem docensétől.

Az előadó történelmi példákkal illusztrálta a közép-európai együttműködési gondolat alakulását, illetve a megvalósulás részeredményeit, korlátait. Áttekintette a Kádár-rendszer különböző fázisait ebből a szemszögből. A rendszerváltozás után nagy várakozások képződtek ezen a téren. Ma Magyarország elsősorban időleges és személyhez kötött, néha rövid életű együttműködéseket szorgalmaz, de a Nyugattal, azon belül elsősorban a nyugat-európai fősodorral való, helyenként túlzóan éles és durva szembehelyezkedése kérdéseket vet fel.

Bottoni kérdésekre válaszolva elmondta, a nemzetközi szabályok mostani, radikális átalakulása sem kedvez a kelet-közép-európai országok szorosabb együttműködésének, amelynek csak akkor lesz valóságos jövője, ha az tényleges gazdasági érdekeken, illetve a kultúra és a tudomány világában történő lényeges közeledésén alapul, és nem a személyes rokonszenveken, vagy ellenérzéseken.

Horváth Gábor neves újságíró volt a vendégünk 2025. november 26-án.

Előadásában részletekbe menően érzékeltette az USA jelenlegi belső helyzetét, ezen belül a trumpi adminisztráció és az amerikai társadalom előtt álló kihívásokat. Jellegzetes új stílus, új módszerek látszanak meghonosodni, amelyeket sokan megütközéssel fogadnak, s amelyek ha nem is mindig az USA alkotmányába, de a szokásjogba ütköznek..

Az 55 perces előadás után a kérdések Európa és Amerika viszonyára, a Demokrata Párt és a Republikánus Párt kilátásaira, illetve az ukrajnai háború lezárásának esélyeire vonatkoztak. A kép meglehetősen borús, állapította meg az előadó.

Az előadás felvétele innen érhető el: https://youtu.be/5NqEl8Q0rBs

Szeptember 24-én érdekes, történeti visszapillantást is nyújtó, háromnegyed órás előadást hallottunk dr. Szarka László történésztől. A szlovákiai magyar illetőségű kutató évtizedek óta elmélyült a szlovákiai (felvidéki) történelem főbb eseményeiben, kutatja az egyes történések mozgatórugóit. Az előadás bemutatta az ébredő szlovák nacionalizmus hátterét, Kossuth és Stúr viszonyát. Lásd:   https://hu.wikipedia.org/wiki/%C4%BDudov%C3%ADt_%C5%A0t%C3%BAr

Bár a mai Szlovákiában is megmaradt az éles nyelvhatár, az államalkotó és a magyar nemzetiség viszonya ellentmondásos, de a feszültségek lényegesen csökkentek a kilencvenes évekhez képest. Szarka László kitért a szlovák történészek szemléletére és arra, hogy magyar részről kevés készség van a szlovák felfogás megértésére. Nem lett közös történelemkönyv, egyik ország elitje sem volt túlságosan érdekelt a a pszichológiai síkon jelentkező ellenérzések oldásában. Mindazonáltal jók a gazdasági kapcsolatok. A felvidéki magyarság létszáma fokozatosan csökken az elkerülhetetlen asszimiláció következtében. A schengeni térséghez való tartozásunk sokban könnyítette a mozgást, a rendszeres kapcsolatokat a két ország között.

A kérdések elsősorban a két ország kapcsolatának a jövőjére irányultak, de “a történésznek mindig nehéz a dolga, ha a jövőről kérdezik”.

Dr. Csicsmann László, a Corvinus Egyetem tanára érdekes, elsősorban elméleti jellegű előadást tartott társaságunk szervezésében 2025. május 21-én.

Az előadó bevezetőben áttekintette a világrend különféle típusait,  majd a Globális Dél országainak a nemzetközi kapcsolódásait, diffúz és heterogén törekvéseit, lehetőségeit. Szemléletesen mutatta be a bonyolult – néha szinte követhetetlen – kapcsolódásokat, (BRICS, Sanghaji Együttműködés, az Övezet és Út Kezdeményezés, stb.)  az időleges és részleges együttműködéseket, azok alakulását. A szóban forgó országcsoport, azon belül a jelentősebb szereplők változó jelleggel és csak részterületeken működnek együtt, szövetségekről nem beszélhetünk, inkább kapcsolódásokról. Kína szerepe megkérdőjelezhetetlennek tűnik, egyre inkább globális hatalomként viselkedik.

A kérdések, megjegyzések az indiai-pakisztáni viszonyhoz, a dél-amerikai integrációhoz, illetve az ún. fojtópontokhoz (nagy jelentőségű tengerszorosok) és a fejlett világ térséghez való viszonyához kapcsolódtak.

Az előadás felvétele megtekinthető itt: https://youtu.be/tXlBIkt1TnQ

Bódis Gábor újságíró, Balkán-szakértő 2025. április 23-án érdekes előadást tartott. (A térségről kb két évtizede hallottunk előadást legutóbb, akkor Őszi István korábbi külügyminiszter-helyettes volt az előadó.)

Az előadó bevezetőben vázolta a volt Jugoszlávia politikai viszonyait, különös tekintettel a tömegtüntetésekre. A szövetségi állam felbomlása után sok minden rendezetlen maradt. A szerbiai politika hol erősebben, hol gyengébben egyértelműen nacionalista jellegű volt, ugyanakkor a magyarokkal korábban megnyilvánult ellenségesség megszűnt. A diákok mozgalmát részletesen ismertette az előadó, majd kitért a vajdasági magyar szervezetek rövid történetére, amely meglehetősen turbulens jellegű volt. Jelenleg jó a kapcsolat a hatalom és a magyar szervezet között.

A felvetett kérdések Szerbia orosz kötődésére, Vucsics elnök nyugati kapcsolataira, illetve a szerb-horvát viszony jelenlegi állására vonatkoztak.

A 37 perces előadás felvétele megtekinthető itt: https://youtu.be/z0E8dZYNpDg